Irodalom

  • Lián - Irodalmi lap 23.

    jan
    06

    Tudomány, természet, felvilágosodás; barátság, tisztesség, erkölcs – e gondolatok mélyen áthatották költészeted. A nép szemével láttál! Bár költőbarátaid szép lassan eltávoztak mellőled, nagyon egyedül maradtál, mégsem uralkodott el költészeteden a magányosság érzése. Bölcs tűnődéseid nyomán valóságos kis remekek születtek. Megírtál egy eredeti magyar regét, egy magyar művet, ízig-vérig magyar népi figurát választva hőséül, finnyáskodó és felháborodó irodalmi közegben. De te küzdöttél, mint hősöd, honi talajon, s minden dobbanásodra az édes hazai föld visszhangzott egy keservesen hiteleset.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 22.

    dec
    02

    A mustármagnyi hit hegyeket tudna kimozdítani helyükből. Még sose tettük hitünket próbára. Vagy ha igen, nem elégítettek ki bennünket az apró eredmények. Felőröltek a hiábavaló küzdelmek, szomorú kudarcaink láttán elvesztettük tájékozódási pontjainkat, kicsúszott lábunk alól a talaj. Elfordultunk a Könyv bölcsességétől, már csupán önmagunkban, az önmagunk által előállított „termékekben” kezdtünk hinni.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 21.

    nov
    03

    „Tiszteld az idősebbeket!” – szólt gyermekkorunk egyik fő tanítása. S ez jól belénk ivódott, mert az ősz haj már önmagában meghajlásra késztetett. De az évek fölöttünk is múltak, mi is beléptünk a „tisztelt” korba. Kezdtük másképpen látni a dolgokat.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 20.

    okt
    06

    Lassan felnő egy nemzedék, akiknek – talán? – már nem hazudtak 56-ról. Ők úgy születtek, hogy az igazság része lett életüknek. De valóban így van-e? Vigyázni kell az ünnepekkel: könnyen a fény csapdájába eshetünk. Ne csak emlékezés legyen egy történelmi évforduló, hanem számvetés is a jelennel.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 19.

    szep
    09

    Szép lassan eltűnnek a régi értékek, feledés homálya borul az ősidők óta felhalmozott kincsre, amit apák hagytak fiaikra, anyák leányaikra, ismeretlenségbe merül az Istentől kapott ajándék: képesség a szép és jó megalkotására, a benne való létezésre.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 18.

    aug
    19

    A költő ugyanúgy bomlik ki, mint a virág: színét megmutatva, illatát kibocsátva a gonosz szélbe, nem áhítozva elismerésre, koszorúra, csak szállva szállhatni az őt szaglászók szívébe. Minden díjnál nagyobb, felemelőbb számára, ha megértik jelentőségét: miért is akar ő szólni, mit is akar ő voltaképpen ezzel a világgal tenni?

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 17.

    júl
    13

    Mielőtt elindulunk, hogy tegyünk, hogy lássunk, hogy valamit hazahozzunk és továbbadjunk: leülünk egy pillanatra, átgondoljuk utunk célját, történéseit, esetleg következményeit, előveszünk valamit, ami majd segíti döntésünket, netán megóv a bajoktól.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 16.

    jún
    17

    „Légy jó mindhalálig!” Vagy: „Ne légy jó!” E két örökséget kaptad, amit be kell töltened, míg ember vagy. Osztályrészed választani Ég és Pokol örömei és kínjai között. Lehetséges dicső mennybemeneteled, de könyörtelen elkárhozásod is.

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 15.

    Május
    01

    A munka fontos része életünknek, de teljes odaadással, teljes hatékonysággal tudjuk-e végezni feladatainkat – hosszú távon –, ha közben elveszítjük barátainkat, ha a család keresztre feszül? Megmarad-e tisztességünk azok előtt, akiket a legjobban szeretünk, ha a munka oltárán feláldozzuk őket?

    Posted By Orbán György tovább
  • Lián - Irodalmi lap 14.

    ápr
    04

    Mióta ember él a Földön, költészet van, s amíg ember él a Földön, költészet lesz. Amíg költészet van, hit is van. Nem szabad a remény lángjának kialudnia. Ezt a lángot a költészet táplálhatja.

    Posted By Orbán György tovább

Oldalak

Subscribe to Front page feed